Az ex-rendőr Nick Cassidy (Sam Worthington) épp 25 éves börtönbüntetését tölti, de az apja temetésére kiengedik. Ám az alkalmat kihasználva megszökik, bérel egy hotelszobát, és kiáll a keskeny párkányra. Szándéka viszont nem az öngyilkosság, hanem az ártatlanságának bebizonyítása. Miközben egy Lydia Mercer (Elizabeth Banks) nevű tárgyalót próbál erről meggyőzni, segítségére öccse, Joey (Jamie Bell) és annak barátnője, Angie (Genesis Rodriguez) van.
Na, és persze akit kihagytam: Ed Harris. A mostanában nem túl sok filmben látott színészt bár főszerepbe sorolják, inkább csak fel-fel tűnik az események során. De azért jól játssza az ellopott gyémánt tulajdonosát (ez az a bűn, amiért - ártatlanul - Cassidyt ítélték el).
A film ötlete nem rossz, néha én is izgultam rajta, de csak a tériszonyom miatt. Szóval még jól is indul, aztán bedobják Worthington filmbeli öccsét meg a csaját. És a fennmaradó időben az alkotók által viccesnek szánt civakodásukat láthattuk, amíg szegény főszereplő sokszor a befosás ellen is küzdött. De ezt is el lehetett viselni, mivel Genesis Rodriguez erősen jó bőr. Persze szerepelt még a csávó is a filmben (a párkányon álló), akit Elizabeth Banks próbált lehozni - nem sok sikerrel. Amikor meg kiderült, hogy ki a férfi, ő volt az egyetlen, aki elhitte ártatlanságát. (No meg egy fekete rendőr haverja, de ő nagyon mellékszereplő.)
A Borotvaélen egy izgalmas thriller, bár a korhatár-besorolók nem véletlenül adtak rá csak 12-es karikát. Ezzel persze nem azt mondom, hogy egy akciófilm/krimi/thriller a durvaságtól jó, de én nagyon éreztem rajta a visszafogottságot - sajnos. Azért egy otthoni mozizásra megfelelő, mivel üdítő másfél óra is lehet belőle valakinek.
5/10
